Híres orvosok, kutatók > Orvosok - wyw.hu

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) magyar orvos, biokémikus. A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el.

Czeizel Endre orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora. Tanulmányait a budapesti cisztercita gimnáziumban és a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte.

Bárány Róbert (Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8.) magyar származású Nobel-díjas osztrák orvos, egyetemi tanár. Várpalotai zsidó családból származott. Egy egyszerű klinikai tapasztalat terelte figyelmét a belső fülben rejtőző egyensúlyszervre. Nobel-díjat is a füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos munkásságáért kapott 1914-ben: az elismerést a " vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért" ítélték oda.

Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, Tabán, 1818. július 1. – Bécs-Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, az „anyák megmentője”. A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsőség vágya sosem vezérelte. Éjjel-nappal rendelkezésükre állt a szenvedőknek. Rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után mentek át a szülészeti osztályra, az I. számú klinikán, s ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket.

Albert Schweitzer alias Oganga, avagy Nagy Fehér Varázsló (Kaysersberg, Németország (ma Franciaország) 1875. január 14. – Lambaréne, Gabon, 1965. szeptember 4.) elzászi német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos; Nobel-békedíjas (1952).

Sir Alexander Fleming (Ayrshire, Skócia, 1881. augusztus 6. – London, 1955. március 11.) skót orvos, Nobel-díjas. Kutatási területe a baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia volt. Ő volt az első, aki embereknek tífusz elleni védőoltást adott. 1928-ban ő fedezte fel a penicillint (a Penicillium notatum gombában) az influenzavírust kutatva, valamint a lizozim antiszeptikus tulajdonságát.

Görögországból került ki az orvostörténet egyik máig legnagyobb alakja, Hippokratész. Ő volt az az orvos, aki rendszerbe foglalta és leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati alapjait, tudnivalóit. Ezek egy része – az orvostudomány fejlődésének ellenére – még ma is érvényes. Hippokratész: görög orvos, a kószi orvosi iskola vezetője, természettudományos író, antropológus. Az orvostudomány megalapítójának tartják, az ókorban egyenesen Aszklépiosztól, a gyógyítás istenétől származtatták.

Kárpáti György vagy George Karpati (Debrecen, 1934. május 17. – Montreal, 2009. február 6.) kanadai magyar neurológus, molekuláris biológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Az ideg–izom ingerületáttevődés normális és kóros folyamataira, a különböző izomdisztrófiákra és ezek molekuláris terápiájára irányuló kutatásai révén világszerte elismert neurológus volt.

Louis Pasteur (Dole, 1822. december 27. – Marne-la-Coquette (Hauts-de-Seine), 1895. szeptember 28.) francia mikrobiológus és kémikus, aki az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti. 1888-ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet, amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította.

Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865) valószínűleg az egyik legismertebb magyar, de mindenképpen a legismertebb magyar orvos. Intézetünk 1965 óta visÜeli nevét, s ezt a nevet vette fel 1972-ben a Budapesti Orvosegyetem is. Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott prevenció adta, amelynek során egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően ismerték fel; illetve az angol Lister antiszeptikus műtétvezetési gyakorlatának kialakítása során alkalmazták először a gyakorlatban - másutt.